Ma 17:00 órai kezdettel újra beléphetünk a siker kapuján, ahogy ezt a közelmúltban rendre meg is tettük – nagy győzelmek sorába illeszkedhet a Kelen – Ikarus aranybajnoki, és ezért mi tehetünk a legtöbbet!
- 2019. április 24., Budapest Kupa-döntő: Kelen–REAC 1–1, büntetőkkel: 5–3) – Egyszer már megcsináltuk!
- 2019. május 31., bajnoki „döntő”: REAC–Kelen 0–3 – Megcsináltuk még egyszer!
- 2019. június 15., osztályozó az NB III-ba jutásért: Kelen–Békéscsaba II 2–1 (összesítésben 3–2) – Megcsináltuk harmadszor is!
- 2021. május 5., Budapest Kupa-döntő: Kelen–Csepel 1–0 – Megcsináltuk negyedszer is!
- 2021. május 29., bajnoki „döntő” 2.0: Kelen–Ikarus – Megcsinálhatjuk ötödször is!
Láthatjátok, újra és újra megcsináltuk! Amikor csapatunk az elmúlt két évben egy-egy nagy siker kapujába ért, rendre belépett rajta! Közben megtöltöttük a nézőteret Budafokon, tele volt a vendégszektor Rákospalotán, bezöldült a lelátó idehaza, a Kelen-pályán. Együtt voltunk, együtt szurkoltunk, együtt ünnepeltünk. Aki ott volt a meccseken, tudja, miről beszélünk, mit éltünk át. Aki nem, ne keseregjen – ma átélheti.
A Kelen SC ugyanis ismét azon a bizonyos kapun dörömböl. Egy lépés, egyetlenegy lépés választja már csak el attól, hogy a kapu megint kitáruljon… A fiúk számtalan nagy meccset megnyertek az elmúlt években, most csak egy hiányzik ahhoz, hogy ismét Kelenföldre kerüljön a bajnoki arany, és azzal együtt megnyíljon az NB III-ba vezető út. Az NB III-ba, ahol már jártunk nem is olyan rég, de rajtunk kívülálló okok miatt nem ragadhattunk meg ott. Amit a sors tavaly elvett, most visszaadhatja – de ezért a legtöbbet mi tehetjük!
Amikor egy csapat a bajnoki címért lép pályára, abban a tudatban, hogy ha nyer, övé az arany, tulajdonképpen felesleges minden szó. Ne is szaporítsuk tovább, csak annyit írjunk még le, hogy ma 17 órától a Kelen az Ikarust fogadja. Lesz minden, ami egy jó meccshez kell (szép idő, bográcsozás, miegymás), szóval, legyünk minél többen, NYERJÜK MEG EGYÜTT A BAJNOKSÁGOT!
Mert igen, hatodszor is megcsinálhatjuk!
Hajrá Kelen!
Fotók: Kanizsay Zoltán