Egészen az utolsó pillanatig reális esélye volt NBIII-as csapatunknak az egyenlítésre az Iváncsa ellen, amely csak egy védelmi hibából tudott vezetést szerezni a tavaszi nyitófordulóban.
Kelen SC – Iváncsa KSE 0:1 (0:1)
MLSZ NBIII. Közép csoport – 18. forduló
2020.03.08., vasárnap 14:30, Csepel Stadion, 150 néző
G.: – ill., Zabari D.(24’)
S.: Balogh B.(7’), Rőthy M.(13’), Lukács R.(64’) ill., Domokos B.(53’), Fekecs D.(59’), Aradi Cs.(61’)
P.: – ill., –
Összeállítás: Zima Á.- Könczey M., Rőthy M., Módly M. – Wild T., Kasza D., Pintér B., Erdei A. (Koós B. 61’), Dankó M. – Lukács R., Balogh B.
Cserék: Halála K., Krajnc B., Szabó B., Kiss G., Koós B., Egyed B., Zsiborás Z.
Öt új igazolással a kezdőjében lépett pályára felnőtt férfi csapatunk a tavaszi bajnoki nyitányon az Iváncsa ellen, és meg is látszott a különbség az őszi találkozóhoz képest, hiszen ezúttal a hosszabbítás perceiben is az egyenlítésért harcolt. Balogh Bence a 90. percben szinte álló helyzetből, remek lövéssel találta el a bal kapufát, míg a lefújás előtti utolsó pillanatban csak egy hajszállal maradt le a labdáról Lukács Richárd, akinek már csak a kapus eszén kellett volna túljárnia.
Pedig nem így indult a mérkőzés, hiszen az első percek kiegyenlített mezőnyjátékát követően fokozatosan átvette az irányítást a vendég együttes, amely remek helyezkedésével, és sok elmozgásos játékával rendre létszámelőnyös szituációkat tudott kialakítani, és főként a középpályán nőtt csapatunk fölé. A láthatóan régóta együtt futballozó Iváncsa szervezettsége kissé meg is zavarta együttesünket, amely nagyon sok energiát fektetett a védekezésbe, és mélyen a kapunk előtt szűkítette le annyira a területeket, hogy elfojtsa a vendégek próbálkozásait.
Pár szépen megjátszott kapu előtti kombinációtól eltekintve nem is alakított ki nagyobb ziccereket Domján Attila együttese, a 24. percben mégis megszerezte a vezetést – egy oldalról beérkező, veszélytelennek tűnő labdánál kommunikációs hiba zavarta meg védelmünket, hiszen a kapujából kimozduló Zima Ádám, és a védelem is egyszerre tört a labdára, így miközben a társ haza akarta fejelni a játékszert, kapusunk már nem a gólvonalon várta azt, a kapunk felé szabadon pattogó labdára pedig az NBII-ből télen Iváncsára szerződő Zabari Dávid csapott le és váltotta gólra.
A gólt követően azonban a Kelen is váltott, és ugyan ziccerig nem jutott már a félidőben, több kapura lövéssel is jelezte, hogy nem törődött bele az eredménybe. A második játékrészben aztán már kezdett magára találni csapatunk, és előjöttek olyan egyéni megoldások is, amik az első félidőben még hiányoztak. A folyamatos játékot ugyanakkor mindkét oldalon nagyban hátráltatta a pálya minősége, így sokszor ki sem forgott az az együttes mozgás, amivel igyekeztek megbontani a csapatok a védelmeket – a sok technikai hiba következtében többször rövidre kellett zárni ezeket, és ahhoz idomulni, amilyen új szituációt néha a pálya talaja teremtett.
Ehhez aztán idővel a Kelen alkalmazkodott jobban, és ugyan nem uralta a játékot, de fokozatosan magához vette a kezdeményező szerepét. Az utolsó fél órára az Iváncsa már az eredmény megőrzésére rendezkedett be, miközben kontráit rendre higgadtan játszotta végig, a labdát megbecsülve. A jól záró védelmet így is többször majdnem feltörte Harmati Tamás együttese, végül sajnos mégsem örülhetett gólnak, így maradt az egygólos differencia, és a szoros vereség a bajnoki nyitányon.
– Az első félidőben mutatott játékunk nem tetszett, túlságosan is alkalmazkodtunk a vendégek játékához és a labdabirtoklásunk is elég bátortalan volt, így az Iváncsa csapata mezőnyfölénybe került – kezdte értékelését vezetőedzőnk, Harmati Tamás. – A vezetéshez azonban mi segítettük hozzá ellenfelünket egy nagy hiba után, tulajdonképpen gólt rúgattunk velük. Ezután kellett egy kis idő, hogy magunkhoz térjünk, de a félidő utolsó tíz percében már több alkalommal is jeleztük, hogy nem lefutott ez a mérkőzés. A második játékrészre jóval bátrabban jöttünk ki és egyre inkább sikerült a vendégekre ráerőltetni az akaratunkat. Az utolsó harminc percre aztán végképp átvettük az irányítást és nagyon közel kerültünk az egyenlítéshez, ekkor már többnyire a támadó térfélen folyt a játék. Sajnos azonban a gól nem jött össze, bár több alkalommal is közel jártunk hozzá. Volt, hogy az utolsó érintés nem sikerült jól nagy helyzetben, volt, hogy a kapus ért vissza az utolsó pillanatban, vagy csak centikkel maradtunk le ígéretes helyzetben, amikor már mindenki verve volt, de olyan is volt, hogy a kapufa mentette meg a vendégek kapuját a góltól.
– Összességében a második félidei produkció már jól nézett ki, több biztató egyéni teljesítmény is volt, ráadásul egy nagyon jó ellenfél ellen. Ha az őszi mérkőzéshez kellene hasonlítanom a mostanit, akkor ég és föld volt a különbség. Ezt kell tovább vinnünk a következő fordulókba is és akkor már pontnak vagy pontoknak is örülhetünk majd.
Hajrá Kelen SC!
Fotók: Kanizsay Zoltán
