Igazi Dávid és Góliát harca vár szombaton Meinhardt Bence legénységére. Zöld U15-ös csapatunk a listavezető UTE otthonába látogat a bajnokság 17. fordulójában.
Télen, nehéz helyzetben vetted át a csapat irányítását. Mik voltak számodra a legnagyobb kihívások az azóta eltelt időszakban – akár szakmailag, akár mentálisan?
Természetesen hatalmas feladatot kaptam a klubtól, hiszen az U14 mellett az egyetlen olyan nagypályás utánpótláscsapatot bízták rám, amely jelenleg országos szinten bizonyíthat minden hétvégén. Mondanom sem kell, hogy ez önmagában egy nagy kihívás. A csapat nagyon hamar elfogadott, hiszen a legtöbb játékossal régóta ismerjük egymást, így ebből a szempontból eléggé gyors volt az átmenet. Szakmai szempontból nyilvánvalóan új kihívásokkal találkoztam, hiszen hiába dolgoztam már nagypályás csapat stábjában, vezetőedzőként első alkalommal van szerencsém 10+1-es csapatot irányítani. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ebből a szempontból nem kellett némi idő. A mentális rész érdekes téma. A srácok rohamléptekben haladnak a felnőtté válás irányába, a felkészülési időszakunkat körbeölelte a gimnáziumokba való felvételi, és az őszi eredménysorok sem segítettek ebben a tekintetben. Ha őszinte szeretnék lenni, a munkám 80%-a a mentális résszel és a gyerekekkel való kommunikációval telik.
A szezon során több alkalommal is csak egygólos különbséggel maradt alul a csapat. Miben látod ennek az okait? Min kell változtatni, hogy ezekből a szoros meccsekből a jövőben pontokat tudjunk szerezni?
Esküszöm, hogy nem tudatos építkezésről van szó a részemről, de ott folytatnám, ahol abbahagytam.
Ennek a csapatnak a mentális részben kell a legnagyobbat fejlődnie. Egyénileg tehetséges, nagy potenciállal rendelkező srácokról beszélünk. Viszont ezt el kell hinnünk magunkról. Kívülről sokszor tűnik úgy, hogy duzzadnak az önbizalomtól, de biztosíthatok mindenkit, hogy mindennél jobban vágynak az elismerésre és a visszaigazolásra! Sokszor érzem azt, hogy nem hisszük el igazán, hogy képesek vagyunk a sikerre. Továbbá nagyon fontos ennél a csapatnál, hogy a sok egyéniségből csapatot kovácsoljunk. Az ellenfeleink, ki merem jelenteni, hogy nem jobb játékosok, mint mi, de rendre egységesebbek. Nekünk ebben van lemaradásunk, és ezen kell dolgoznunk ahhoz, hogy az általad említett kiegyenlített meccseken pontot/pontokat tudjunk szerezni.
Közel négy hónapja vezeted a csapatot. Látod már megvalósulni a saját elképzeléseidet, amit játékban, hozzáállásban vagy csapatszinten szeretnél megvalósítani?
Ez egy kemény kérdés, hiszen, hogyha az eddigi tavaszi eredményeket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy rosszabbul kezdte a csapat a tavaszt, mint az őszt. Természetesen nem tartozott a terveim közé, hogy négy bajnoki meccsből négyet elveszítünk, így ez a része kétségtelenül egy kisebb kudarc, és teljes mértékben az én felelősségem.
A játékkal kapcsolatos elképzelések terén vannak edzések, amikor rengeteg jó dolgot látunk visszaköszönni. A mérkőzéseken sajnos ebből még kevesebb dolog valósult meg. Egyértelműen javulnunk kell a játékot illetően.
A hozzáállás egy nehéz kérdés, és nem árt megvizsgálni az adott életkori sajátosságokat egy ilyen kérdés megválaszolásánál. Ha a tények, külső tényezők nélkül kell válaszolnom, akkor nem mindig égünk olyan hőfokon, amin kéne. Viszont ha belevesszük azt, hogy a srácokat hetekig nyomta a továbbtanulás kérdése, szóbeli felvételikről estek be az edzésekre, akkor már annak is örülök, hogy átlagban kimagaslóan nagy részvételi aránnyal tudunk edzeni. Ha nem érdekelné őket a dolog, akkor valószínűleg a többórás várakozások és szóbelik után pihenni mentek volna, nem edzeni.
Szombaton a tavaszi szezon egyik legnehezebb mérkőzése következik, a listavezető UTE vendégeként lépünk pályára. Hogyan készültök taktikailag és mentálisan erre a mérkőzésre? Mit vársz a csapattól ezen a találkozón?
A mérkőzésen többnyire a labda nélküli játékunk fog dominálni. Így nagyon fontos lesz, hogy visszatérjen a felkészülés alatt látott védekezésünk, amikor zsinórban 4 edzőmeccsen képtelenek voltak akcióból a hálónkba találni. Ami a mentális részét illeti a meccsnek…
A Nyíregyháza elleni találkozóig egyértelműen úgy gondoltam, hogy bármilyen játékot nyújtunk, van olyan tartásunk, hogy végletekig kiélezett meccseket tudjunk játszani bárkivel a bajnokságban. Ez úgy gondolom, hogy a negyedik meccsig így is volt. Az első három meccsen voltak olyan szituációk, amik, ha a javunkra billennek, akkor felszabadulhattunk volna, és megtörhetett volna a jég. De sajnos ezek rendre nem alakultak kedvezően a számunkra. A Nyíregyháza ellen el kell ismernem, hogy kicsit megzuhant a csapat, és elveszett ez a tartásunk. Azt várom a srácoktól, hogy ez a tartás térjen vissza, ugyanis a következő fordulóban a bajnoki éllovashoz látogatunk. Meleg szívekre, de hideg fejekre lesz szükség a listavezető elleni mérkőzésen. El kell hinnünk, hogy egységességgel és fegyelmezettséggel bármire képesek lehetünk.
