Kiváló egyéni teljesítmények és pazar technikai megoldások mellett főként csapatjátékával tudott egyértelműen ellenfele fölé kerekedni vasárnap a Kelen, amely 3-0-ra nyert a Mátyus János vezette Sopron ellen.
Nagy reményekkel várta a Kelen közösség az NBIII. Nyugati csoportjának 17. fordulójából az SC Sopron elleni hazai mérkőzést, hiszen a bajnoki statisztikák szerint a Kelen sporttelepen él igazán csapatunk, a támogatásból kiinduló jó játékra pedig szüksége is volt vasárnap, hiszen a legutóbbi négy mérkőzésen mindössze egy pontot szerzett.
A mérkőzés ugyanakkor nem úgy kezdődött, ahogy aztán folytatódott, hiszen az első negyed órában inkább küzdelem folyt a pályán, mintsem látványos játék. Ekkortájt a csapatok mindössze a védekezéshez használták a pálya közepét, a játék zömében az oldalvonalak mellett zajlott, ahonnan olykor a kapuk elé jutott a labda, de lényegében különösebb veszély nélkül. A széleken viszont már az első perctől gyors kisjátékokat és fineszes technikai megoldásokat láthatott a közönség, hiszen a mindkét csapat által jól szűkített területekhez magas tempó párosult, így aztán ugyan gólveszély jó darabig nem akadt, látványos játékelemekből nem volt hiány.
Remekül élt ebben a közegben az élvonalbeli futsal múlttal is rendelkező Kádár Máté, aki rendre remekül kombinált a bal szélen Erdei Andrissal, míg a Módly Márk és Egyed Botond összetételű jobbszárny lényegében levegőhöz sem engedte jutni a vendégeket. A játéképítésből ezúttal kevesebb részt vállalt így a pálya közepén a kapitányi karszalagot viselő Pintér Bence és Lustyik Levente is igaz, szerepük fontossága a forgatásban és a zárt védekezés megszervezésében megkérdőjelezhetetlen volt.
Nagy taktikai és technikai harc jellemezte tehát a mérkőzést, amelyen nyomás alatt is jól zártak a védelmek, érkezett ugyanakkor egy olyan játékhelyzet, amire senki nem tudott felkészülni – bő húsz perc elteltével ugyanis szabadrúgáshoz jutott a Kelen a vendégek kapujától 32 méterre…
Ahogy a videóban is látható nem csak látványra volt lenyűgöző Pintér Bence találata, de technikai kivitelezése is éppoly precíz volt, mint a labda röppályája egészen a soproni kapu bal felső sarkáig. Az általános pozitív felhördülést kiváltó gól aztán beindította a Kelent, és az addig szürkébben futballozó támadók, így Borbély Bence és Soós Dávid is magasabb fokozatba kapcsoltak, aminek a 39. percben egy remek kontratámadás végén szerzett gól lett a gyümölcse. A labdát az ellenfél térfelére áthozó Soós Dávid a labda megtartását követően a jobb szélen elfutó Borbély elé tálalt, aki addig vezette a labdát, míg a passza után beinduló Soós a kapu elé nem ér, majd remek labdával szolgálta ki, csapatunk 21-ese pedig a léc alá fejelte a játékszert.
A félidőre így kétgólos vezetéssel vonultak a csapatok, amelyek egyenrangú harcában úgy tűnt, hogy az egyéni villanások döntenek, valójában ugyanakkor a csapatszintű eltökéltség jelentette a Kelen előnyét. A második játékrészben ugyanis nem csak hogy játékban és küzdelemben, de szellemiségben is látványosan egymást támogatva futballozott a Harmati Tamás vezette felnőtt Kelen, míg a vendégek sokszor értetlenül és egymást hibáztatva álltak egyes játékszituációk előtt. Igaz ugyanakkor, hogy a Sopron a hátrány tudatában is kitartott a játéka mellett, és nem mutatta semmi jelét annak, hogy lefutottnak tartaná ezt a mérkőzést.
Több kisebb helyzetig el is jutott Mátyus János együttese, valójában azonban a harcosság volt az, ami ismét elkezdett dominálni a mérkőzésen. Több fault és véleményes szituáció után végül aztán a Kelen használt ki egy helyzetet, amikor a vendégek a sípszóra vártak: a pályát a játékvezetők szerint el nem hagyó labdára Borbély Bence csapott le, aki egészen a kapuig viharzott a labdával, ott aztán egy csel után higgadt maradt, és értékesítve helyzetét kialakította a 3-0-ás végeredményt. A mérkőzés záróakkordjaként aztán több csere után pályára léphetett csapatunk nagy visszatérője, a közel egy évet kihagyó Kasza Dániel is, aki így győztes meccsen lépett újra pályára a Kelen első csapatában.
– Ilyen hosszú kihagyás után minden pályán töltött perc különös értékkel bír, úgyhogy noha csak a meccs végén léptem újra gyepre együtt a srácokkal, nagyon jó élmény volt – kezdte Kasza Dániel. – Igaz ugyanakkor, hogy nem ez volt az első meccsélményem a sérülésem óta, hiszen a rehabilitáció részeként játszottam edzőmeccsen a női csapatunkban, illetve bajnoki meccsen második számú férfi csapatunkban is, ahol gólt is szereztem, és szerettem volna elmondani, hogy mindkét lehetőségért nagyon hálás vagyok. Visszatérve a Sopron elleni meccsre, úgy gondolom, hogy azért tudtunk ennyire dominánsan futballozni, mert végre mindenki a csapat érdekeinek vetette alá magát, jó katonaként beállt a sorba, és teljesítette az elvártakat, a jó szervezett játék pedig aztán biztosította a lehetőséget mindenkinek arra, hogy akár extra teljesítménnyel is előrukkolhasson. És mivel ilyen is akadt bőven, a játék képe alapján jogos volt a három gólos győzelem. Az pedig már a személyes véleményem, hogy jó párunknak plusz motivációt adott Mátyus János személye is, aki a vendégeket vezette.
Végeredményben tehát szurkolóként, játékosként és stábtagként is bőven lehetett pozitívumot találni a mérkőzésben, nem csoda, hogy Harmati Tamás is ezekről tett említést meccsvégi nyilatkozatában.
– Nagyon örülök, hogy újra sikerült nyerni, gólokat szerezni, ráadásul úgy, hogy közben nem kaptunk egyet sem. Remélem ez nagy lökést ad a hátralévő mérkőzéseinkre. Büszke vagyok a játékosaimra, mert ma saját maguknak bizonyítottak. Jó érzéssel töltött el, hogy amit a hét közben ki akartunk javítani a játékunkban, arra nagyon törekedtek és ennek meg is lett az eredménye. Gratulálok az egész csapatnak, egy kifejezetten erős Sopron ellen tartottuk otthon a három pontot!
Hajrá Kelen!
Fotók: Kanizsay Zoltán
