fbpx

Töltés

 

UtánpótlásSzenzációs szezon, szó szerint

2021-06-05

Egészen elképesztő, 100%-os szezont produkált a Kun István vezette U14-es zöld Kelen, amely az MLSZ Regionális U14 Közép-Nyugati csoportjában meccsenként átlagosan több, mint 8 gólt rúgott, miközben az egész szezonban összesen 8-at kapott – INTERJÚ.

A második helyezett Főnix-Gold ellen a szezon legjobb játékával nyert az U14-es zöld Kelen még februárban

Ilyet azért ritkán látni: 30 meccs, 30 győzelem, 90 pont, 242 rúgott és mindössze 8 kapott gól egy MLSZ rendezésű bajnokságban. Kun István U14-es zöld csapata magasra tette a lécet, a vezetőedzővel pedig nem csak arról beszéltünk, hogy milyen fontos és izgalmas részletei voltak a 100%-os szezonnak, hanem arról is, hogy hogyan lehet jövőre is megugrani ezt a szintet.

– Egészen elképesztő eredménysor ez, hadd kezdjük rögtön ezzel a kérdéssel: hogyan sikerült?

– A Kelen klubfilozófiájának fontos része, hogy nem csupán a mérkőzésre, hanem minden egyes játékszituációra tekintve az a cél, hogy a képességek adta maximumot hozzák ki magukból a játékosok, legyen szó arról, hogy mi reagálunk gyorsabban, hogy mi jövünk ki győztesen a párharcokból, vagy éppen arról, hogy játékosként a saját feladatom elvégzésekor a csapat együttes céljait segítsem elő. Ezt kell a lehető legjobb tartalommal megtölteni és öröm, hogy ideális esetben egy ilyen százszázalékos bajnokság a példa arra, hogy a víziónk valóban előremutató és eredményes is. Mert könnyedén hátradőlhettünk volna már a bajnokság vége előtt, hiszen végül 16 ponttal előztük meg a második helyezett Főnix-Gold együttesét, de tartottuk magunkat ahhoz, hogy mindig adjunk olyan részcélokat a játékosoknak, amikben kiteljesedhet ez a hozzáállás, hogy amire már bizonyítottan képesek vagyunk, azt minden mérkőzésen valósítsuk is meg. Fontos eközben, hogy ez ugyanúgy vonatkozik a fehér és piros csapatokra is, hiszen ez alapvetően mentalitás és nem képesség kérdése.

– Milyen részcélokkal tudtátok tűzben tartani a srácokat?

– Ezek ritkán tervezhetőek meg előre, de az már az ősszel kialakult, hogy a lehető legkevesebb gólt kell kapnunk, a legjobb pedig, ha az egész bajnokságban a legkevesebbet, miközben tavaszra már az volt a cél, hogy tartsuk ezt az értéket tíz alatt. E mellé olyan részcél is hozzácsapódott, hogy az együtt egyre eredményesebb csapat minden mezőnyjátékosa szerezzen legalább egy gólt. Szerencsére az utolsó fordulóban ezt is sikerült teljesítenünk, és élmény volt látni, hogy már 12-0-ra vezettünk egy megnyert bajnokság zárófordulójában, a szezon utolsó, saját maga első gólját szerző Lukács Balázs találatánál mégis az egész csapat egy kupacban ünnepelt.

A csapat utolsó bajnoki mérkőzésén az itt épp tizenhatoson belülre törő védő, Lukács Balázs is feliratkozott a góllövők közé, így a keret minden tagja betalált a bajnokságban

– Mennyire veszélyes a tinédzserkorba forduló srácok egészséges énképére nézve az, hogy egy MLSZ-es bajnokságban ilyen eredménysort tudhatnak magukénak?

– Azért nem gondolom, hogy lenne ennek valós veszélye, mert azért a gyerekek elég jól helyén kezelik ezt abban a tekintetben, hogy az ősz folyamán azért 8-10 meccsnek el kellett telnie ahhoz, hogy elhiggye a csapat: tényleg domináns tud lenni a szezonban. Sokat fejlődtek azóta a srácok, de nem fordultak ki magukból és nem tartják magukat világbajnoknak, egyszerűen megcsinálták azt, amit elterveztünk, és megtapasztalták, hogy ha ezt a megfelelő hozzáállással viszik végig, akkor az eredményt hoz. Ha végignézzük a tabellát, akkor jól látható, hogy a mögöttünk lévő öt csapat egy tökéletes bajnokságot játszhatott volna, ha mi nem vagyunk a mezőny tagjai. Nekünk ugyanakkor nem volt lehetőségünk feljebb játszani, mint ahogy azt tettük az elmúlt két évben, amikor egy Fradival, egy Vasassal, vagy egy Újpesttel voltunk egy csoportban, viszont azt sem engedhettük meg magunknak, hogy ne az akadémiai szinttel versengjünk fejlődésben és mentalitásban, ha már ehhez egyébként is hozzászokott a csapat. Nyilván velük játszva nem lenne ennyire egyoldalú számunkra a bajnokság és nem is feltétlen végeznénk az élmezőnyben, ezt a srácok is tudják, de azt is, hogy a csapat együttes tudása alapján háromesélyes párharcokat vívhatnánk az említett együttesekkel, akik ellen korábban sem vallottunk szégyent.

– A mentalitáson túl mivel tudtatok ennyire kiemelkedni a mezőnyből?

– A szezon alatt szinte védjegyünkké vált a letámadás, ami elég sokat segített nekünk abban, hogy ilyen kevés gólt kapjunk, hisz ha az ellenfél nem jön át a térfelünkre, akkor nagyon nehéz gólt rúgniuk. Mindeközben, ha mi az ellenfél kapujához kellően közel tudunk labdát szerezni, akkor jobb esélyünk van veszélyes támadást indítani, vagy akár rögtön gólt szerezni. Megosztottuk emellett a jól játszó ellenfeleink figyelmét azzal is, hogy az egyik szélen egy direktebb játékot játszottunk, míg a másikon kombinatívabb focit.

– Volt abban veszély, hogy egy ennyire feltolt védekezés ellen a jól kontrázó csapatok könnyedén megnyerhetik a futóversenyt, ha épp egy akcelerált játékosokból álló együttes az ellenfél?

– Ez valós veszély volt, és az ősz folyamán abban a játékrendszerben, amiben elkezdtük a bajnokságot sokszor meg is kontráztak minket, ezért télen átálltunk egy másik szisztémára, amiben sokkal jobban lehetett kontrollálni a letámadásból kibújó, és kontrát indító ellenfeleket. Az őszi meccseinken megfigyeltük, hogy melyik csapatnak, melyik pozícióiban vannak akcelerált játékosai, így aztán rájuk tavasszal már mind külön figyeltünk. De nem a versenyfutásra, vagy az emberfogásra készültünk fel, mert annak nem lett volna értelme, hanem arra, hogy hogyan ne jusson el a labda ezekhez a fejlődésben előrébb járó gyerekekhez. Ebben a tekintetben büszke vagyok arra, hogy a gólkirályjelöltek közül senki sem tudott gólt szerezni ellenünk.

Kun István játékosai tudják dolgukat

– Véleményed szerint mennyire irányítja rá klubunkra a szakma figyelmét egy ilyen eredménysor?

– Kétélű fegyvernek gondolom ezt, mert a felületes szemlélő ránéz a tabellára és azt látja, hogy 242 rúgott és 8 kapott góllal ezt biztos, hogy egy gyenge bajnokság volt, amiből könnyű volt kitűnni, és nem ismerve azt, hogy milyen tartalom volt benne könnyedén továbblendül, hogy nem érdemes velünk külön foglalkozni. Akik viszont láttak legalább egy meccset ebből a bajnokságból, azok egészen máshogy viszonyulnak ehhez a számsorhoz, és a covid-helyzet ellenére szerencsére ilyenekből is akadt bőven. Már most több olyan, más klubokban dolgozó kollégám van, akik őszinte érdeklődéssel kérdezték, hogy ez hogy sikerült, miképpen edzettünk, kik voltak azok a játékosok, akik ezeket az eredményeket szállították. A figyelmük mellett külön öröm, hogy az utóbbira válaszul egy sor játékosomat feltudom sorolni, hiszen a keretből kilencen is eljutottak legalább tíz gólig sőt, mindenki szerzett gólt a keretből, úgyhogy egyáltalán nem egyemberes teljesítmény volt ez.

 

– Azért az is belátható, hogy a statisztikák alapján jogos lehet, ha valaki könnyűnek látta kívülről ezt a bajnokságot…

– Rendben van, játszunk el a gondolattal, hogy ugyan remek utánpótlás klubok alkották a mezőnyt, ez mégis egy könnyű bajnokság volt. Azért érdekes a felvetés, mert bármilyen bajnokságról is beszélünk, az a csapat, amelyik egész évben képes ilyen szinten fenntartani a koncentrációt és a motivációs szintet, hogy minden egyes mérkőzésen győzelemre játszik, magabiztos vezetése tudatában sem vesz vissza, és a legnagyobb kihívók ellen sem botlik meg egyszer sem, az önmagában is egy egészen komoly teljesítmény. Ha hozzávesszük, hogy 13-14 éves gyerekekről van szó, akkor pedig egészen kiemelkedő az ilyen mentális stabilitás.

Csapatként futballozva minden meccsen nyerni tudtak Pietsch Marciék, a csapatkapitány pedig személyesen is a legeredményesebb szezonját zárta, hiszen először jutott el tíz gólig egy bajnokságban

– Mit nyernek ezek a srácok egy ilyen szezonnal a karrierjük szempontjából?

– A legtöbben plusz egy évet ahhoz, hogy adott esetben labdarúgók lehessenek, hiszen többen voltak olyanok, akik korábban is próbálkoztak már a tíz akadémia valamelyikére felvételt nyerni, de eddig nem sikerült ez nekik, viszont ezzel a sikerrel jövőre az akadémiák figyelmének központjában maradhatnak. A következő szezonban ugyanis közvetlenül az akadémiai szint alatt versenyzünk majd, ahonnan a kiemelt klubok feltölthetik, vagy épp fejleszthetik a csapataikat.

– Nincs is olyan játékosod, aki egy ilyen szezon után felkeltette volna az akadémiák érdeklődését?

– De persze szerencsére van, konkrét átigazolás is esedékes lesz a szezon végén, illetve több olyan játékosom is van, aki az akadémiák egyikén kezdheti meg a nyári felkészülést, aztán függetlenül attól, hogy felveszik-e őket vagy sem, a tehetségprogram keretein belül fejlődhetnek tovább. Mellettük pedig ezzel a sikerrel szerencsére minden játékosomnak megmaradt az esélye arra, hogy alkalomadtán szintet léphessen.

A csapat legeredményesebb játékosa, Herczeg Zalán 60 rúgott góllal tett azért, hogy felkeltse az akadémiák figyelmét

– Utánpótlásedzői karrieredben hova helyeznéd ezt a szezont?

– 100%-os szezont elég nehéz produkálni, ilyenből nekem is ez az egy van. Úgyhogy jelen pillanatban, főként az eredményességet tekintve mondhatom, hogy ez volt a top.

– Gyaníthatóan a játékosaidnak is, viszont azt mondják, hogy nem a csúcsra jutni, hanem ott maradni a nehezebb – te hogy látod, mennyire lesz nehéz dolgod jövőre?

– Az gondolom, hogy ez megint csak hozzáállás kérdése, ráadásul a srácok már idén is bizonyították, hogy képesek a listavezetőhöz illő munkát végezni az egész szezonban. Azt látom, hogy ez a csapat egyszerűen hozzászokott és tartja is magát ahhoz, hogy így dolgozzon, ebből nem szabad alább adni, hiszen a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy mit eredményez, ha megfelelő a hozzáállásuk. Ez a 100%-os szezon a legjobb jele annak, hogy értik a srácok, mi kell a sikerhez és ismerve őket úgy gondolom, hogy nem kell ennél jobb motiváció jövőre sem.

Való igaz, a siker – főként, ha kiérdemelt – elég motiváló tud lenni. Azt is gyanítjuk ugyanakkor, hogy Kun Istvánék eredményei nem csak számukra, hanem a Kelen összes utánpótlás csapatának követendő példa lesz a jövőben. Külön öröm, hogy egy ilyen világrengető helyzet által sújtott szezon után sem kell messzire tekinteni, ha a Kelen-család bármely tagja jó élmények után kutat, hiszen az U14-es zöld csapat bajnoki címe mellett a Gula Dávid vezette U14-es fehér csapat, és a Soóky Norbert irányította U14-es leány együttesünk is bajnok lett a szezonban! Illetve természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a Harmati Tamás vezette felnőtt I. csapatunk sem, akik a bajnoki cím mellett a Budapest Kupa fináléjában is aranyérmet szereztek az év végén pedig feljutottak az NBIII-ba!

Gratulálunk csapatainknak, büszkék vagyunk rátok!

Hajrá Kelen!

SZERETNÉL TE IS CSATLAKOZNI A KELEN SC-HEZ?

KIEMELT TÁMOGATÓINK

https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/mlsz.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/08/simple-noi-liga.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/sponsor-8.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/dvm.png

PARTNEREINK

https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/select.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/05/nike.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/footballfactor.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/budair.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/ids.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/04/profilakt.png
https://kelensc.hu/wp-content/uploads/2020/05/palbau-bt.png
footer_kelen_cimer

Családias közösség, folyamatos fejlődés, kiemelkedő tehetségmenedzsment – klubunk szakmai légkörét, és mindennapi hangulatát is különleges miliő jellemzi, melyben mindenki megélheti a tehetségét, legyen az játékos, edző, vagy munkatárs.

LEGFRISSEBB HÍREINK

© Kelen Sport Club. Minden jog fenntartva. Készítette: Schön Dániel