Major Csongort kérdeztük a kapusedzésekről, aki az U9, U10, U11-es korosztállyal foglalkozik.
Hogy lesz valakiből kapusedző? Voltál valaha kapus?
Talán sokan nem tudják, de én kapusként játszottam évekig a Videoton korosztályos csapataiban, ahol egészen 18 éves koromig védtem. Az egyetemen sem szakadt meg a sportkarrier, az egyetemi csapatban eltöltött négy év után fejér megyében védtem három szezont. Kapusedzőként először 21 éves koromban a Hegyvidék csapatnál dolgoztam, majd következett négy éven át a Vasas Akadémia, ahol a kis korosztályokkal foglalkoztam. Szerintem már 8-9 éves korban érdemes elkezdeni tanítani a speciális kapustechnikát, hiszen, ha nem is lesz belőle később kapus, pozitívan fog hatni a lábbal való játékára is, ha kézzel is ügyes a lurkó.
Mi az a legkisebb korosztály, ahol már érdemes külön foglalkozni a kapusszellemű gyermekkel? Egyáltalán hogy lesz valakiből kapus?
Hallottam már sok sztorit, de általában valamilyen okból be kell, vagy be akar állni valaki, és utána olyan jól érzi magát a kapuban, hogy ott is ragad!
Hány kapusa van egy-egy korosztálynak? Mennyi kapussal ideális foglalkozni egyszerre?
Csapatonként változó, de kettő kapus minimum van mindegyik korosztályban, van ahol sokkal több is! Az edzés szempontjából maximum 4 kapussal lehet hatékony munkát végezni, ha többen vannak, kevesebb lehetőség van a hibajavításra, és kevesebb figyelem jut 1-1 gyerkőcre!
Milyen a hangulata egy edzésnek? Milyen eszközökkel dolgoztok? Szívesen járnak a gyerekek erre a külön foglalkozásra?
Ezt a srácoktól kéne kérdezni, én úgy látom, hogy néha még túl jól is érzik magukat! Rengeteg eszközt be tudunk vetni, szerencsések vagyunk, hogy ilyen nagy a szertár választéka!
Látszódik-e ilyen fiatal korban már, hogy valaki „Király” típusú kapus szeretne lenni, és a nagyon közé szeretne tartozni?
Ritka, de előfordul, hogy már nagyon pici korban „elvetemült” kapust találunk, akit kirobbantani sem lehet majd a kapuból! Ilyen példa Bakó Ricsi, aki szerintem bármilyen szinten is fog majd játszani, de élete szerves része lesz a védés!
(Major Csongor, kapusedző)
Természetesen utána jártunk annak, hogy a gyermekeink milyen véleménnyel vannak a kapusságról, így bepillanthatunk az ő szemszögükből is a kapusok életébe. 🙂
Villámkérdés, villámválaszok
Miért szereted a kapusedzéseket? (U9Z)
Szarka Dániel: A feladatok soha nem unalmasak, az edzőnk figyel arra, hogy egyre érdekesebbek legyenek. Csongi bácsi jó fej, kedves és jóindulatú, segít, ha valami nem úgy megy. A legördülést és a félmagas vetődést szeretem a legjobban. Szerintem sokat fejlődtem, de van még mit tanulnom. A hangulat nagyon jó, kiereszthetjük a gőzt is, elnézi nekünk péntekenként Csongi bácsi. 🙂
Szentkirályi Szilárd: Azért szeretek kapusedzésre járni, mert lehet nagyokat vetődni, imádom a legördüléseket. Csongi bácsitól is mindig tanulok valami újat, egész héten ezt az edzést várom, kár hogy csak egy van hetente!
Van-e példaképed? Miért ő? (U14)
Benczik Benjámin: Edwin van der Sar, mert ő volt az első kapus, akit megismertem kiskoromban.
Cser Gábor: Casillas a példaképem, mert viszonylag kis mérete ellenére a világ egyik legjobb kapusa lett.
Miért lettél kapus? (Lányok)
Pityó Zsanett: Sokan nem is tudják, hogy mekkora feladata van egy kapusnak. Nagyon sokan azt hiszik, hogy ő lusta és csak azért véd.. de ez nem így van. A kapusoknak van a legnehezebb dolga, végig ott kell lenniük fejben és nem hibázhatnak, mint a többiek, mert abból gól lesz. Ha egy játékos hibázik, az még nem olyan nagy baj, mert mögötte áll még ember, aki tud javítani, de a kapus mögött senki nem áll, így rajta van a legnagyobb teher. Szeretem ezt a felelősséget, és bátran állok a kihívások elé.
Milyen pozitív tulajdonságaid vannak a pályán? (U17)
Németh Marcell: Mindig pozitívan próbálom nézni az eseményekkel, biztatom a srácokat, bármi is legyen az eredmény. Egyre jobban élek együtt a játékkal. Bíznak bennem a többiek, bátran játékba vesznek. Megbízható vagyok, az edzőim és a csapattársaim is bármikor számíthatnak rám, edzésen és meccsen is egyaránt.
Melyik volt a legemlékezetesebb meccsed? Miért? (Felnőtt)
Schön Dániel: Életem egyetlen NB I-es mérkőzése. Ugyan nem léptem pályára, de az, hogy ott lehettem egy profi csapattal egy öltözőben, egy pályán, illetve a több ezer szurkoló… Sosem felejtem el.
(G.E.A.)
