A rájátszás eddigi hat mérkőzésén veretlen, és a középház megnyerésére tör U19-es együttesünk, amely az idei célok mellett már a felnőtt futballra készül – interjú a csapat vezetőedzőjével, Vidéki Gáborral.
Az utánpótlás és a felnőtt futball közötti hidat akkor is százak építik az ifjúsági évek alatt, ha csak egy labdarúgó karrierjéről van szó – az utolsó elem a szerkezetben azonban rendre maga a játékos kell, hogy legyen, végsősoron az ő szerepe, személyisége, munkássága és sikerei minősítenek majd minden építőkövet. A saját felnőtté érésük legfontosabb szereplőiként cipelni a terheket, biztosítani és állandósítani a stabilitást, és a legmélyebb völgyeken is állandóan felülemelkedni nem egyszerű feladat, klubunk azonban idén rengeteg munkát szentelt annak, hogy ez az átmenet ne teher, hanem tudatosan kezelhető küldetés legyen.
Vidéki Gábor 2004-es és 2005-ös születésűeket tömörítő korosztályos együttese a korábbi szezonokban rendre a dobogó közelébe jutott, ugyanakkor évek óta nem sikerült az első háromban végeznie, míg a 2022-2023-as bajnoki idény sokuk számára az utolsó esély arra, hogy az utánpótlás éveikben érmet szerezhessenek. A szezonra kitűzött cél első lépését, a felsőházi tagság megszerzését egészen a téli szünetig úgy tűnt, hogy képes abszolválni a csapat, az új évre is átlógó alapszakasz első mérkőzésein azonban a hatékonysággal és a szerencsével is hadilábon állt, és végül a középházi rájátszásba kvalifikálta magát. Ott ugyanakkor remekül szerepel, és eddig veretlenül áll, alig lemaradva a listavezető, de pár napja legyőzött Komárom mögött.
A játékához és karakteréhez visszataláló U19-es zöld csapat vezetőedzőjével, Vidéki Gáborral beszélgettünk a hullámvölgyek utáni feltámadásról, a felnőtt futballisták felé támasztott elvárásokról, és az utánpótlás éveket követő átmenetről.
– Az őszi, stabilan dobogós helyeket követően a legrosszabbkor került hullámvölgybe a csapat, most mégis úgy tűnik, hogy minden nehézség ellenére újra magára talált – mennyire fájó ez az időzítés így, hogy az éremszerzésről lemaradt a csapat, és mennyire pozitív, hogy a hullámvölgy is ideiglenes volt csupán, és bebizonyosodott, hogy van tartás az együttesben?
– A szezon előtt a csapattal közösen azt a célt tűztük ki, hogy megpróbálunk a felsőházba kerülni, ha pedig ez nem sikerül, akkor a középházat szeretnénk megnyerni – kezdte interjúját Vidéki Gábor. – Ezt az elvárást magunknak tűztük ki és sokáig úgyis nézett ki, hogy a felsőházba tudunk kerülni, végül kettő ponttal lemaradtunk. Nyilván fájó, hiszen az utolsó fordulóig reális esély volt a dobogón végezni, a játékunk alapján rászolgáltunk a felsőházra. Az alapszakasz utolsó mérkőzésén, melyet Biatorbágyon 60 percig emberhátrányban játszva veszítettünk el, a csapat olyan erős karaktert mutatott, ami szerintem a játékosoknak és a stábnak is hatalmas lökést adott. Valószínűleg ez az erős karakter, ez a katarzisélmény segített kimászni a gödörből, jó ezt átélni és érezni a srácokon. Hátrébb lépve egyet azt látom, hogy az alapszakaszban és most a középházi rájátszásban is éles, jó iramú meccseket tudunk vívni, melyek jól szolgálják a játékosok fejlődését – talán ez a legjobb bajnokság, melyben ez a korosztály részt vehetett. A rájátszás felénél veretlenek vagyunk, egy pontra az első helyezettől, igyekszünk folytatni a jó szereplésünket és elérni a céljainkat.
– Két olyan U19-es korú játékos is van a Kelenben, akik úgy ingáznak a felnőttek és az UP között, hogy mindkét fórumon kapnak játéklehetőséget, Juhász Bence ráadásul saját nevelésű labdarúgónk – melyik aspektusában állítanád ezt a jelenséget példaként a többi UP játékos elé, illetve látod-e annak esélyét, hogy tendencia legyen abból, hogy igenis van útja a kiemelkedő fiataloknak a felnőttek közé is?
– Teljes mértékben látom a realitását, a felső szekcióban minden korosztályunkban több olyan játékos van, aki képes lehet tartósan a felnőtt csapatban játszani, amikor eljön annak az ideje. Igaz ez erre a korosztályra is, több játékos van, aki edzésen már ismerkedik a felnőtt közeggel. A játéklehetőség nagyon fontos annak, aki még ifjúsági korú, hiszen egy-egy fiatal beépítése nem lineáris folyamat, természetes, hogy vannak hullámvölgyek, amikor éppen nem tud szerephez jutni a felnőttek között, viszont a fejlődését szolgálja az U19-es bajnokságban szereplés. Sok munkánk van abban, hogy az U19-be visszajátszók valóban a fejlődésüket előmozdító lehetőségként éljék meg a játékperceket, és ne visszalépésként – úgy érzem ez idén eddig jól sikerült.
A klubunkat egy ferencvárosi kitérővel 2014 óta erősítő, 2005-ös születésű Juhász Bence idén már tizenegy mérkőzésen szerepelt felnőtt férfi NBIII-as csapatunkban, míg a Kelenhez nyáron érkezett, 2004-es születésű Bárány-Dór Barna számára az átmenet hatékonyságát megfelelő mennyiségű játékperccel tudja biztosítani klubunk, amelynek színeiben eddig tizenöt felnőtt NBIII-as, és hét korosztályos meccsen lépett pályára. Mindkét játékos alapvetően Bordán Csaba felnőtt együttesével edz, és a felnőtt keret tagja, miközben a nyáron érkezett szakmai igazgató az említetteken túl is rendszeresen edzéslehetőséget ad 2004-es, 2005-ös és 2006-os születésű labdarúgóknak is, akiket nem csupán ajánlás alapján hív be a keretbe.
– Szakmai igazgatónk, Bordán Csaba szinte minden hazai mérkőzésünket látta a szezonban, rendszeresen leül mellénk a kispadra, edzéseinken is megjelenik, folyamatosan követi a srácok fejlődését és több játékost nézett már meg tréningen is a felnőttek között – folytatta Vidéki Gábor. – A gyakorlati munka mellett állandóak köztünk a szakmai egyeztetések is a potenciálisan felnőtt szinten is versenyképes játékosokról, ami azért nagyon jó, mert így a játékosok is érzik, látják és tapasztalják, hogy szem előtt vannak – ahogy mondani szokás – nyitva áll az ajtó. A visszajelzések mindkét irányból pozitívak, a játékosok lényegében idő előtt megízlelhetik a felnőtt futball tempóját, céltudatosságát, és olykor kíméletlenségét, miközben Bordán Csaba visszajelzései alapján nem hogy nem bénítja meg őket az új helyzet, de többen élni is tudnak bizonyítási lehetőségekkel, szerintem ez kifejezetten előremutató.
Adódik a kérdés ezek után, hogy milyen eszközökre van mindenféleképpen szüksége annak, aki utánpótláskorúként megkapja a bizonyítási lehetőséget a felnőtteknél, illetve mire számíthat az, akinek az átmenetet csak lassabban sikerül teljesítenie.
– Aki közel kerül a felnőtthöz, annak már elsősorban a mentális-emberi oldalán múlik, hogy meddig jut. Erős karakter, kudarctűrés, kitartás és motiváció, ezekre feltétlenül szükség van. A játék gyors, a játékpercekért kíméletlen a harc, és rengetegen állnak sorba a helyekért – ez nem mindenkinek való. Aki eljut eddig a versenyhelyzetig, annak nyilvánvalóan megvannak az erősségei, a kérdés csak az, hogy tudja-e azokat olyan mértékben kamatoztatni, hogy értékesebb legyen őt szerepeltetni, mint bárki mást azon az adott poszton. Tudjuk azonban, hogy mindenki más tempóban érik, és azt is, hogy mindenkinek van nehezebb időszaka, így klubunk most is azon dolgozik, hogy a nyártól még jobb legyen a kiöregedő játékosoknak, és a már jelenleg is két férfi felnőtt csapatot felvonultató portfóliónk mellett akár további szinteken is tudjanak versenyezni a játékosok. Konkrétumokról ugyanakkor beszéljünk akkor, amikor már minden biztos.
Ahogy Vidéki Gábor utolsó mondata, úgy klubunk hídépítési törekvései is nyitott kérdésként tekintenek a jövőre, miközben az edzőink és szakembereink által biztosított válaszlehetőségek közül reméljük, hogy minden labdarúgónk megtalálja a sajátját.
U19-es zöld együttesünk az idei szezonból hátralévő négy mérkőzéséből kétszer játszik még hazai pályán: előbb május 6-án, szombaton a Biatorbágy ellen 14:00-tól, majd május 27-én, szintén szombaton 10:00-ás kezdéssel a Mészöly Focisuli ellen.
Hajrá Kelen!
Fotók: Turi Erzsébet és Vidéki-Kostyál Nikolett
