Felnőtt II. csapatunkat vezetőedzője, Szőke László vázolja fel az elmúlt évet, beszél a felkészülési időszakról, illetve a jövő évi tervekről is.
Az elmúlt évről
Újoncként a hetedik helyünk akár sikernek is értékelhető, ugyanakkor kissé elégedetlen vagyok, hiszen egyrészt egy adminisztrációs hiba miatt levontak tőlünk négy pontot, amivel, egy hellyel előrébb végezhettünk volna. Másrészt nagyon kétarcú volt a csapat. Voltak remek meccseink, óriási kiütésekkel, de sajnos megmagyarázhatatlan kudarcok is becsúsztak. Az előttünk végző csapatok közül csak a végül feljutó TF-et sikerült legyőznünk, senki mástól nem tudtunk még csak pontot sem szerezni. Magyarán a rangadókon elég gyengén szerepeltünk, ez lehet a jövőbeli előrelépésünk záloga.
Ami viszont örömmel tölt el, hogy a tavaszi idény végén jó néhány játékosunk az első csapat keretéhez lett irányítva, ami ugyan rányomta az eredményességünkre a bélyegét, de ők tevékenyen részt tudtak venni az első csapat bennmaradási harcában. Ez a mi érdekünk is volt, hiszen kiesésük esetén mi is egy osztállyal lejjebb kezdhettük volna a bajnokságot. Szerencsére sikerült, mindkét csapat számára egy nyugodtabb esztendőt kívánok.
A felkészülésről
Már megszoktam –bár igazából megszokhatatlan-, hogy a nyári felkészülés finoman fogalmazva is zaklatott. Az amatőr foci minden bája előjön ilyenkor, amin már megtanultam nem dühöngeni. Ilyenkor a családi illetve baráti nyaralások játsszák a főszerepet, azt követően pedig a fesztivál szezon okoz elég komoly fejtörést nekem, játékosaimnak inkább súlyos fejfájást…
Általában augusztus közepére kezd visszatérni minden a rendes kerékvágásba, már-már tendencia, hogy szeptember közepe felé kerül a társaság olyan állapotba, hogy azzal már én is elégedett lehetek. Elképzelhető, hogy idén is rámegy 2-3 forduló mire egyenesbe kerülünk
Van néhány új arc a csapatban Cserti Balázs a II.ker. UFC-ből érkezett hozzánk, de folyamatban van Erdősi Ákos leigazolása is Nagytétényből, s jó pár próbajátékos is velünk edz, akiknek sorsáról rövidesen döntés születik majd. Baliga Attila, Petán Patrik és Van Den Aker Alex pedig az első csapat keretétől csatlakozott hozzánk. Sajnos történt egy komolyabb sérülés is a felkészülés közben, Pustianu Gábriel a Budatétény elleni mérkőzésen karját törte. Érdekesség, hogy az eset éppen egy nagyszerű gól közben történt, ami után sajnos rosszul fogott talajt, ennek gipsz és hat hét kihagyás lett a vége.
A gárdából senki nem igazolt el, ezt talán közös munkánk dicsérete is, így a keretünk 27 főre duzzadt, így mindenkinek fel kell kötnie a gatyáját, ha csak a meccskeretbe is be szeretne kerülni.
A céljainkról
Megítélésem szerint a bajnokság mezőnye minimálisan gyengült, persze minden évben vannak meglepetés csapatok. Nagyjából a hetedik-nyolcadik fordulóra fognak kirajzolódni az erőviszonyok, de abban biztos vagyok, hogy a BVSC és a Szent Pál Akadémia ott lesz az élmezőnyben. Van 6-7 azonos képességű csapat, az egymás elleni meccsek lehetnek majd perdöntőek. Kérdés az FFC illetve MAFC milyen játékerőt képvisel majd, egy kiesést követően ugyanis nagyon nehéz talpra állni. A két újonc teljesen sötét ló számomra, annak azért örülök, hogy az idény második felében játszunk ellenük. Akkora azért már veszítenek az újoncok a lendületből.
Csapatomat tekintve kijelenthetem, hogy egyértelműen erősödtünk. Tavaly néhány kulcsjátékos kiesésével komoly problémáink adódtak, most viszont minden poszton nagy verseny várható, hiszen két (néhol három) nagyjából azonos képességű labdarúgóm van. Kérdés a versenyhelyzet kiből mit hoz ki? Az igazi versenyző típust doppingolja, de van, akit béníthat is ez.
Ha helyezésben kell kifejeznem mindazt, amit gondolok, akkor minimálisan az első öt közé várom a csapatomat, de van egy nem is annyira titkolt vágyam, hogy a bajnokság végén érmet akasszanak a nyakunkba. Abból is minél fényesebbet.
Következő cikkünkben Béla Márton, a csapatkapitány szemszögéből mutatjuk be a csapatot.
(Szőke László, szerk.: G.E.A.)
