A Kelen Sport Club alapszabályának módosítása a Fővárosi Törvényszék

13.Pk.61.162./1989/17. számú végzése alapján, vékony dőlt betűvel jelezve

 

ALAPSZABÁLY

 

A Kelen Sport Club alapszabályának módosítása a civil szervezet

2019 március 7-iki közgyűlési jegyzőkönyve (jegyzőkönyv kivonat) alapján, a módosítások aláhúzással jelölve

(IV.fejezet 13., tisztújítás)

  1. fejezet

A SPORTEGYESÜLET ADATAI

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek  működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I.törvénynek megfelelően – a KELEN SPORT CLUB Közgyűlése az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt módosítását az alábbi tartalommal fogadta el.

  1. A sportegyesület neve: KELEN SPORT CLUB Alapításának éve: november 6.

Színe: zöld-fehér-fekete

Zászlaja: Pajzs alakú, zöld-fehér-fekete

  1. A sportegyesület székhelye: 1116. Budapest, Hunyadi Mátyás 56.
  2. A sportegyesület működési területe: Kelenvölgy és környéke

3/A. A sport egyesület elektronikus levélcíme: info@kelensc.hu

  1. A sportegyesület felügyeleti szerve: törvényességi felügyeletet a reá irányuló szabályok szerint a Fővárosi Főügyészség
  2. A sportegyesület a Fővárosi Törvényszéknél bejegyzett nyilvántartási száma : 1948

6. A sportegyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.

  1. A Sportegyesület a sportról szóló 2004. évi 1. tv. rendelkezéseinek megfelelően Sportegyesület.
  2. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Ptk 3:63.§ (1)

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Ptk 3:63. § (2)

Az  egyesület  az  egyesületi  cél  megvalósításával  közvetlenül  összefüggő  gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ptk 3:63. § (3)

Az egyesület vagyonát céljának: megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Ptk 3:63. § (4)

Az egyesület alapszabálya  az egyesület valamely  szervezeti egységét jogi  személlyé nyilváníthatja. Ptk 3:63. § (5)

  • Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. 3:64. §

II.  fejezet

CÉLOK, FELADATOK

  1. A sportegyesület célja
    1. Kelenvölgy és a létesítmény vonzáskörébe tartozó lakosság részére a rendszeres sportolási, testedzési, versenyzési lehetőségek megteremtése
    2. az egészséges életmód és életvitel részeként a sportolási igények felkeltése, tagjainak: nevelése, a közösségi igények kibontakoztatása,
    3. működési területén  a  sportegyesület   figyelmet  fordít  az  oktatási  intézmények tanulóinak:, testnevelési és sporttevékenységére, segíti a Diák Sportkörök működését,
    4. A sportegyesület  céljainak:  megvalósítása  érdekében  együttműködik  területének állami és társadalmi
    5. A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
  1. A Sportegyesület alapvető feladatai:
    1. a sportegyesület tekintélyének, szakmai színvonalának: folyamatos növelése;
    2. a sportegyesület közös érdekeinek képviselete és védelme;
    3. tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása;

d) a   szövetségek,    valamint     más   sportegyesületek      által  megrendezett          sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel;

  1. e) tagjai munkájának: segítése, egyes feladatainak: közös szervezetben történő ellátása;
  2. f) a tagsági viszonnyal rendelkezők sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, házi és nyílt sportesemények, versenyek szervezése;
  3. tagjai  és  egyéb,   sportban   érdekelt   gazdálkodó   szervezetek      szorosabb kapcsolatának: elősegítése;
  4. együttműködés olyan oktatási és sportszervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása;
  5. a sportegyesületi  élet  alapjait  képező  közösségi  élet  kibontakozásának:  elősegítése,  a

sportegyesület hagyományainak: ápolása;

  1. információszerzés és -közlés a tagok részére, a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása;

k)kapcsolatok       létesítése      és    fenntartása      a    hasonló     tevékenységet                         folytató        külföldi sportegyesületekkel,   szervezetekkel;

  • a közös célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási, oktatási, marketing és egyéb tevékenység folytatása;

m) az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása;

  1. a sportági bajnoki, illetve kuparendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása;
  2. a lakókörnyezetben kialakuló szabadidős csoportok, szervezetek működésének támogatása, irányítása, szervezése
  3. A Sportegyesület keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a Sportegyesület

köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá az érintett sportági versenyrendszer versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

  1. A Sportegyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági­ vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Sportegyesület fő tevékenysége. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt Sportegyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja A Sportegyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
  2. A Sportegyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
  3. A Sportegyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is

III. fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

Általános szabályok

1.A/. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. /Ptk.3:65. §(1)/

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. (Jelen fejezet 2. pont) / Ptk.3:65. §(2)/

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. /Ptk.3:65. §(3)/

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek./Ptk.3:65. § (4)/

 

1/B/. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. /Ptk 3:66. (1) /

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét./Ptk 3:66. § (2)/

1/C/. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek (rendes tag, pártoló tag) az elnökség általi elfogadásával /Ptk 3:67. § (1)/

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. /Ptk.3 :67. § (2)/

  1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes tagként azok a természetes, illetőleg-tiszteletbeli és pártoló tagként – azok a természetes, és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Öt éves rendes tagság után az elnökségnél kérvényezhető a teljes jogú tagság.
  1. Az Egyesületi tagság formái:
    1. rendes tagság (természetes személyek)
    2. tiszteletbeli tagság (természetes személyek) c)pártoló tagság Gogi személyek)

d)teljes jogú tagság (öt éves rendes tagság után lehet)

  1. a) Rendes Tagság

1) A Sportegyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki az előírt tagdíj megfizetésével az alapszabályt elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, és egyetért a Sportegyesület célkitűzéseivel.

  • A tagfelvételt a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül. A tagfelvétel az Elnökség egyszerű szótöbbségű jóváhagyásával válik hatályossá, a belépés időpontjára visszamenőleg. Az elnökség határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.
  • A tagfelvételt megtagadó határozattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő közgyülésén tárgyalja.
  • A Sportegyesületi rendes tagság kilépéssel, felmondással, fegyelmi büntetésként kirótt kizárással, illetve a tag halálával szűnik Ptk. 3:68 § (1)
  • A rendes tag az Elnökség felé tett írásbeli nyilatkozatával bármikor indokolás nélkül kiléphet a Sportegyesületből. A kilépés a nyilatkozat kézbesítésével válik hatályossá. 3:68 § (2)
  • Az egyesület általi felmondással szüntetheti meg a tagságot az Elnökség, ha a tag a tagsági díjából vagy más, a sportegyesület szervei által kötelezően előírt hozzájárulásból (továbbiakban : „hozzájárulás”) legalább 3 hónapnak megfelelő összegű lejárt tartozást halmoz fel az egyesülettel szemben, és amennyiben a három hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a tagsági viszony megszüntetésére történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék vagy „hozzájárulás”teljesítésére, és amely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen

A felmondás a határozat kézbesítésétől számított 30. napra szólhat. A felmondásról szóló határozat fellebbezés hiányában a tag részére történt kézbesítés napjától számított 30. napon válik jogerőssé, ellene ugyanakkor a kézbesítéstől számított 30 napon belül az érintett tag halasztó hatályú fellebbezéssel élhet, az Elnökséghez benyújtva, a Közgyűlésnek címzetten a jogorvoslati kérelmét. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt majd, a döntés előtt lehetőséget biztosítva a fellebbezést benyújtó tag részére a személyes meghallgatásra, védekezése előterjesztésére. A Közgyűlés a döntését a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg úgy, hogy amennyiben az Elnökségi döntést hagyja helyben  a Közgyűlés,  a tag tagsági  viszonya  az Elnökségi  döntés

kézbesítésétől számított 30. napon szűnt meg. A tagsági viszony megszunese természetesen nem mentesíti az érintett tagot a tagsága idején keletkezett fizetési kötelezettsége   teljesítése alól.(Ptk.3 :69)

  1. A Sportegyesületből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. Fegyelmi eljárás során határozattal kizárható a

tag    a    Sportegyesületből,      ha    magatartásával, · mulasztásával        súlyosan                         sérti  a Sportegyesület céljai megvalósulását, jó hírnevét.

(8. pont törölve, tartalma szabályozva a ill. fejezet 1/Apontban)

9)   Sportegyesület rendes tagjainak jogai:

  1. részt vehetnek a Sportegyesület Közgyűlésén;
  2. tanácskozási, indítványozási jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen, szavazati joggal azonban csak az öt éves rendes tagsággal rendelkező teljes jogú tag rendelkezik,
  3. jogosultak részt venni a Sportegyesület rendezvényein;
  4. a Sportegyesület  szabályai  szerint  igénybe  vehetik  az  Egyesület  által  nyújtott szolgáltatásokat, létesítményeket, kedvezményeket;
  5. a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek a Sportegyesület működéséről.
  6. a Sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
  7. a Sportegyesület irataiba betekinthetnek

10)  A Sportegyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)kötelesek betartani az Alapszabály, és egyéb  Sportegyesületi  szabályzatok, létesítményi házirendek rendelkezéseit, illetőleg a Sportegyesület szerveinek határozatait;

  1. b) kötelesek teljesíteni a Sportegyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Sportegyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c)sporttevékenységet folytató tag esetén köteles az irányításával megbízott edző sportszakmai utasításainak betartása, a maximális sportteljesítmény eléréséhez szükséges követelmények teljesítése,

  1. d) a sporttevékenységet folytató tag esetében részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken, a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és azokon a legjobb tudása szerinti szereplés,

e)a Sportegyesület hírnevéhez méltó, sportszerű magatartás mind Sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül (közönség és a média felé történő megnyilvánulásokban is),

  1. doppingmentes és drogmentes felkészülés és versenyzés,
  2. a Sportegyesület vagyonának megóvása és létesítményeinek költség-hatékony használata
  3. a Sportegyesület által előírt adatszolgáltatás teljesítése
  4. a tagdíj késedelem  nélküli  befizetése.  Az egyesületi  tagdíj  összege  1500,-Ft/hó, amely befizetésének esedékessége: minden hónap 10-e. A tagdíjat készpénzben kell

fizetni az egyesület székhelyén, vagy utalással teljesíthető az egyesület  bankszámlájára.

b)   Tiszteletbeli tagság

  • A sportegyesület tiszteletbeli tagja lehet az a személy, aki a sport, illetőleg a Sportegyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Sportegyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.
  • A tiszteletbeli tagságra a Sportegyesület tisztségviselői, szervei vagy tagjai tehetnek javaslatot az Elnökség felé. Az elnökség javaslata alapján a döntést a Közgyűlés
  • A tiszteletbeli tagok a sportegyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga
  • A tiszteletbeli tag jogai
  1. tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület Közgyűlésein
  2. véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet a Sportegyesületet érintő kérdésekben
  3. részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben
  4. az Elnökség meghívására az ülésein tanácskozási joggal részt vehet és ott a Közgyűlés döntése szerint tiszteletbeli tisztséget viselhet
    • A tiszteletbeli tag kötelességei
      1. az Alapszabály és Sportegyesületi  szabályzatok, létesítményi  házirendek,  illetőleg a Sportegyesület szervei által hozott határozatok betartása
      2. a Sportegyesület erkölcsi támogatása
      3. sportszerű magatartás

e) Pártoló tagság

1)A Sportegyesület pártoló tagja lehet az ajogi személy, magánszemély illetve társadalmi szerv   vagy vállalkozás (Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 4. pont), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki a Sportegyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

  • A pártoló tagok felvételéről az Elnökség dönt, amely során ajelen fejezet a) 2, 3 pontokban levő szabályokat kell  A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.
  • A Pártoló tag jogai:
    1. képviselője útján  részt  vehet  a  sportegyesület  közgyűlésén  és  ott  javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban;

b)külön megállapodás alapján részesülhet a sportegyesület által  nyújtott kedvezményekben,  használhatja a sportlétesítményeket, sportfelszereléseket, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.

  1. e) szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható
  • A pártoló tag kötelességei:
    1. az Alapszabály, Sportegyesületi  szabályzatok,  létesítmény  házirendek,  illetőleg  a

Sportegyesület szervei által hozott határozatok betartása;

  1. b) a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása;
  2. e) sportszerű magatartás
  • A Sportegyesületi tiszteletbeli és pártoló tagság kilépéssel,  kizárással  illetve a tag megszűnésével, halálával szűnik meg
  • A tiszteletbeli és pártoló tag az Elnökség felé tett írásbeli nyilatkozatával bármikor indokolás nélkül kiléphet a Sportegyesületből. A kilépés a nyilatkozat kézbesítésével válik hatályossá. 3:68 § (2)
  1. d) Teljesjogú tag

1)A sportegyesület teljes jogú tagja lehet az a büntetlen előéletű, minimum öt éves regisztrált rendes tagsággal rendelkező nagykorú személy, aki az előző öt évben a Sportegyesület Alapszabályát betartotta és a tagsági viszonyból származó kötelezettségeit teljesítette.

2)A rendes tag az Elnökségnél írásban kérelmezheti teljes jogú tagságának kiterjesztését, melyről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül meghozott határozattal dönt, amelyről az érintett tagot írásban értesíteni kell igazolt módon a jogorvoslatról történő tájékoztatással.

2.1) Amennyiben az elnökség határozata a teljes jogú tagság kiterjesztését elutasítja, ebben az esetben az érintett tag fellebbezéssel élhet 30 napon belül az Elnökséghez benyújtva, a Közgyűlésnek címzetten. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt majd, a döntés előtt lehetőséget biztosítva a fellebbezést benyújtó tag részére a személyes meghallgatásra, védekezése előterjesztésére. A Közgyűlés a döntését a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg.

  • A Sportegyesület teljes jogú tagjai bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók.
  • A Sportegyesület teljes jogú tagjaira a továbbiakban is a rendes tagsággal járó jogok és kötelezettségek érvényesek (Lsd.: fejezet 2/a . pont).

IV. fejezet

A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  1. A Sportegyesület szervei

A Sportegyesület testületi szervei:

    1. Közgyűlés,
    2. Elnökség,
    3. e) Fegyelmi Bizottság
    4. d) Számvizsgáló bizottság

A Sportegyesület tisztségviselői: tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök

-elnök,

-elnökhelyettes

-elnökségi tagok,

-fegyelmi bizottsági tagok

-számvizsgáló-_bizottsági  tagok

A Közgyűlés

  1. A Sportegyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, ajogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

3. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést a Sportegyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni              a rendes és teljes jogú tagok legalább egyötöde által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

  1. A közgyűlést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: ajánlott és tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény, vagy válaszüzenet), és személyes átvétellel aláírással igazolva. Ptk. 3:17§ (1) Ptk. 3:71 § dl
  • A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell
  • A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyszínét, idejét, a napirendi pontokat, és azt a figyelmeztetést, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent szavazásra jogosul tagok számától függetlenül határozatképes, és megjelölendő a megismételt közgyűlés időpontja /Ptk. 3:17§ (2)/
  • A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.Ptk. 3:17 (3)
  • A Közgyűlést az egyesület a székhelyén Ptk. 3:17§ (4)
  • Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi szavazásra jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.Ptk. 3:17§ (5)

4.6 A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi szavazásra jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.Ptk. 3:17§ (6)

4.7.A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy  a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Ptk. 3:73 § (2)

  1. A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ptk. 3:18 § (1)

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ptk. 3:18 § (2)

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent teljes jogú tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, ugyanazon napon egy órával a meghirdetett időpont után de legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontokkal megismételt Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent teljes jogú tagok számára tekintet nélkül -határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a figyelmet a meghívóban előre felhívják.

  1. A Közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes nyitja – és -a Közgyűlés által választott levezető elnök vezeti. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.
    • A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megválasztja a közgyűlés tisztségviselőit, ( levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítő tagot, három tagú szavazatszámláló bizottságot, amely személyekre bármely szavazásra jogosult tag javaslatot
    • A Közgyűlésen a napirenden szereplő indítványok tárgyalhatóak. A közgyűlés a napirend elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend kiegészítéséről, amennyiben annak szükségessége felmerült (7.2.). A közgyűlés ezt követően dönt a napirendi pontok elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel.
    • A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.Ptk.3 :75 § (1) és (2) bek.

  • A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

Szavazni a teljes jogú szavazattal rendelkező rendes tagok jogosultak személyenként egy szavazattal.

Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell minősíteni.

  • Közvetlenül a szavazást követően a levezető elnök- a szavazatszámlálók segítségével – összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a  szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatot támogató szavazatot leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy a levezető elnök szóban kihirdeti a határozatot, ellenkező esetben azt hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”).A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról a Levezető Elnök 8 napon belül köteles az érintetteknek írásbeli t<ijékoztatást küldeni igazolt módon feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát,A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás tértivevénnyel feladott levélben, postai úton történik.

8.A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét közgyűlési határozattal jogi

személlyé nyilváníthatja.

  1. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell A jelenléti ív teljes bizonyító erejű magánokirati formában készül, amely tartalmazza a tag nevét, lakcímét és aláírását. A jegyzőkönyvet az egyesület elnöke, a közgyűlést levezető elnök, és a két jegyzőkönyv hitelesítő írják alá. Ajegyzőkönyv vezetésére egyebekben a 34. pont. szabályai irányadók.
  • A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
    1. megválasztja a Sportegyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az elnököt és az elnökhelyettest, elnökségi tagokat, fegyelmi bizottságot, számvizsgáló bizottságot, dönt a vezető tisztségviselő visszahívásáról, díjazásáról ,
    2. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, a Sportegyesületet érintő ügyekben, és kialakítja a Sportegyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
    3. jóváhagyja vagy  módosítja  az  alapszabályt,  illetőleg  a  Sportegyesület  egyéb szabályzatait;
    4. meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdijak mértékét;
    5. dönt a Sportegyesület ingatlanvagyonának megterheléséről;
    6. f) dönt a Sportegyesület nevéről, címeréről, színeiről, zászlójáról
  1. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
  2. az Elnökség  javaslata   alapján  dönt  a  tiszteletbeli  tagságra  jelölt   személyek megválasztása  ügyében;
  3. dönt az Elnökség éves beszámolójának – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása a tárgyévet követő év május napjáig
  4. megtárgyalja az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót,
  5. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával (számvizsgáló bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  1. m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

n)a felügyelőbizottság (számvizsgáló bizottság) tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

o)a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; p)a végelszámoló kijelölése.

  1. éves költségvetés -elfogadása
  2. teljes jogú azaz szavazattal rendelkező tagok egyhangú határozattal döntenek a más társadalmi    szervezettel való egyesülésről,   szétválásáról  vlamint a   Sportegyesület megszűnéséről

11.) A tisztségviselőket kizárólag rendes tag jelölheti, amennyiben a jelölt legalább ötéves rendes tagsági viszonnyal rendelkezik és legalább a-közgyűlés 1/10-e támogatja a jelölését. Az ötéves rendes tagsági viszonytól el lehet tekinteni, ha a közgyűlés legalább 4/5-e támogatja a jelölését. A Sportegyesület Elnökségébe tagnak, illetve Elnökének, Elnökhelyettesének  csak nagykorú

tagok jelölhetők és választhatók.

  • A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a teljes jogú tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben, az Sportegyesület tisztségviselőinek választásakor a szavazás minden esetben titkosan történik.
  • Személyi kérdésekben a választás szavazólapon titkos szavazással történik. A szavazólapra a jelöltek vezetéknevük szerinti ABC sorrendben kerülnek A szavazólap akkor érvényes, ha a választani kívánt személyt egyértelműen megjelölték.
  • Érvénytelen a szavazat, ha:

– azt nem a szavazólapon adták le,

  • nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,
  • a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek
    • Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok több mint felét megszerezték. A legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra a tisztségviselői
    • Amennyiben a választás első fordulójában a tisztségviselői helyeket nem sikerül feltölteni, úgy a fennmaradt tisztségviselői helyekre megválasztáshoz szükséges szavazatokat el nem érő jelöltek között újabb fordulót kell A második fordulóban a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. A harmadik sikertelen szavazás után új közgyűlést kell összehívni 45 napon belül a betöltetlen tisztségviselői helyek feltöltésére. Szavazategyenlőség esetén is meg kell ismételni a szavazást, azonban ez csak a három forduló keretei között lehetséges.
    • A Sportegyesület ingatlanvagyonának megterheléséről, a Sportegyesület nevéről, címeréről, színeiről, zászlajáról rendes és rendkívüli közgyűlésen kizárólag az összes teljes jogú tag legalább 4/5-ének egyetértésével dönthet.
    • Az egyesület alapszabályának módosításához a szavazati joggal rendelkező jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
    • Az egyesület céljának módosításához szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott  határozata szükséges. 3:76 § (1) –

(2) /Az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a 1O./s pontban meghatározott egyhangú határozat szükséges.

  • A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;Nem minősül előnynek a Sportegyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Sportegyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. t) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

12.10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett_szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ptk. 319 § (2)-(3)

Öt évig nem lehet a Sportegyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig -vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Elnökség

  1. A Sportegyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 7 (fő) tagú Elnökség látja el, amely a sportegyesület ügyvezető szerve.
  2. Az Egyesület elnöke
    Andreas van den Aker
    Lakóhely: 1116 Budapest, Hegyeshalom u. 4.

Az Egyesület elnökségi tagjai:

  1. Csernus László
    Lakóhely: 1116. Budapest, Sáfrány u. 57/a.
  2. Fejes László
    Lakóhely:2040 Budaörs Fügefa u. 19.
  3. Imre Zoltán
    Lakóhely: 1116 Budapest Hunyadi Mátyás u. 31.
  4. Orosz István
    Lakóhely: 1116 Budapest Csákány z. 4/b.
  5. Simon Károly
    Lakóhely: 1116 Budapest Kecskeméti J. u. 55.
  6. Szabó Ferenc
    Lakóhely:  1116 Budapest Bánhida u. 14.
  1. Az Elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettes, és 5 (fő) elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.
    • Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.
    • Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően meghívó küldésével, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként , továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény, vagy válaszüzenet), és személyes átvétellel aláírással igazolva.
    • A meghívónak tartalmaznia  kell  az egyesület  nevét  és székhelyét;  az ülés  idejének  és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét.
  • A fejezet 4.3-4.6. pontjában foglaltakat az Elnökség ülésének szabályainál is alkalmazni kell.
  • Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább 4 fő jelen Határozatait  nyílt  szavazással,    egyszerű   szótöbbséggel   hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell minősíteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség üléseiről a jegyzőkönyv vezetés szabályaira, 34. és a határozatok  kihírdetésére a 35. pontokban foglaltak az irányadók,
  1. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 8 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból legalább 4 főjelen
  2. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

17.1 Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Ptk. 3:78 § (2)

  1. Az Elnökség üléseit a Sportegyesület elnöke – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes

18/A. Az elnökség  feladatkörébe tartozik /Ptk. 3:80§ /

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az egyesületi  vagyon  kezelése,  a  vagyon  felhasználására  és befektetésére  vonatkozó,  a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. a tagság nyilvántartása;
  10. j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. l) az egyesületet   érintő   megszűnési   ok   fennállásának   mindenkori   vizsgálata   és  annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m)az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről, a tagsági viszony  felmondásáról való döntés, fegyelmi ügyekben másodfokon eljáró szerv .

18./B. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

18./C. A 18.B pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni./Ptk. 3:81§ /

A Sportegyesület tisztségviselői

19.A Sportegyesület vezető tisztségviselői: Elnökség összes tagja, az elnök, elnökhelyettes, egyéb tisztségviselői:  Számvizsgáló Bizottság tagjai, Eegyelmi Bizottság tagjai. A tisztségviselőket 4 évre Közgyűlés választja._A tisztségviselőket az egyesület teljes jogú rendes tagjai közül kell választani./Ptk. 3:79 §L

Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.

19.1 [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] Ptk 3:22§

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni
  • A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

19.2. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás /Ptk. 3:25 §/

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
    • A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor. indokolás nélkül visszahívhatják.
    • A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor
    • Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
  • A tisztségviselők választásának előkészítésével kapcsolatos szabályok:
  1. az elnökség az esedékes tisztújítás előkészítésére 3 tagú munkabizottságot (a továbbiakban: jelölőbizottság) hoz létre, a munkabizottság tagjai az egyesület bármely szavazti joggal nem rendelkező tagja is
  2. a jelölőbizottság a tagok által a tisztségviselők személyére tett írásbeli javaslatokat a közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően összegzi; a jelölés akkor érvényes, ha jelölés sorén mind a jelölt, mind ajelölő személye egyértelműen beazonosítható.
  3. a tisztségviselői   hely(ek)re  jelölt   személynek   a  jelölőbizottság   megkeresésére   írásos

nyilatkozatot kell tennie a jogszabályi és Alapszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ehhez a nyilatkozathoz a tisztségre megválasztott személy kötve marad;

  1. a jelölőbizottság a nyilatkozatok alapján felállítja az előzetesen jelöltek listáját, elkészíti a jelölteket bemutató rövid anyagot, és azt az egyesület levelezőrendszerében, a közgyűlés időpontját 5 nappal megelőzően megküldi a tagoknak;
  2. e) a közgyűlésen bármely, rendes tag általi helyszíni jelölésre is van lehetőség, amennyiben a jelölt megjelent és szóban nyilatkozik a jogszabályi Alapszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ekkor a jelölt rövid bemutatkozására is lehetőséget kell biztosítani;
  3. f) a jelölőlistára  az  előzetesen  jelöltek  és  a  helyszíni  jelöltek  a jelen  fejezet  11 pontban meghatározott szavazati aránnyal kerülnek fel.

Tiszteletbeli Elnök

  1. Az Elnökség az Elnök javaslatára kiválaszthatja azt a személyt, aki jogosult viselni a tiszteletbeli elnöki címet az Elnök megbízatásának lejártáig. A Tiszteletbeli Elnök elláthatja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Elnökség vagy az Elnök megbízza és amelyet

A Sportegyesület elnöke

  1. Az Elnökség ülései között az Elnök a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően irányítja és szervezi a Sportegyesület működését.
    • képviseli a Sportegyesületet;
    • kapcsolatot tart a Sportegyesület felügyelő szerveivel, patronáló, gazdálkodó szervezetekkel;
    • intézkedik és dönt a vezető szervek által hatáskörébe utalt ügyekben;
    • szervezi a Sportegyesület testületeinek üléseit
    • irányítja és ellenőrzi a Sportegyesület tevékenységét,
    • vezeti a Elnökség munkáját;
    • munkáltatói jogokat gyakorol ajogszabályoknak megfelelően;
    • önálló utalványozási jogot gyakorol;
  • a felügyeleti szervek előírásainak  figyelembe  vételével  a különböző  bizottságok  szabályait
  • elkészíti, tagjaira javaslatot tesz és az Elnökség elé terjeszti jóváhagyásra
  • szervezi a Sportegyesület munkáját, és ennek érdekében munkaszervezetet épít fel és irányít
  • ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtását

-felelős a Sportegyesület költségvetésszerű gazdálkodásáért, a Sportegyesület tulajdonát -képező vagyon védelméért

-javaslatot tesz a fegyelmi eljárás lefolytatására

-a szakosztályok javaslatai alapján ellenőrzi  a sportolók átigazolását, egyes esetekben végzi a – személyes ügyintézést az átigazolás során

21/A. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható.

A sportegyesület elnökhelyettese

  1. A Sportegyesület  elnökének  irányítása  alatt  segíti  annak  munkáját.  A  Sportegyesület elnökének  távollétében  vagy  akadályoztatása  esetén az elnöktől kapott  eseti, vagy  általános meghatalmazás keretei közötti jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat, képviseli a sportegyesületet.Intézkedik és dönt a vezető szervek és az elnök hatáskörébe utalt kérdésekben, az alábbiak szerint:
    a) az elnök konzultánsaként működik, szakterületi megoszlásban;
    b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést ; e)az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
    d) tájékoztatja a tagokat az Sportegyesület munkájáról;
    Az elnökhelyettes előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

    A Sportegyesület Elnökségének tagja

    24. Rendszeresen részt vesz az Elnökség ülésein ahol tevékenyen közreműködik ;
    – a Sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
    -határozatok előkészítésében és meghozatalában;
    -a közgyűlés, a vezetőség határozatainak, valamint a felügyelő szerv utasításainak – végrehajtásában, illetőleg végrehajtásának ellenőrzésében;
    – elvégzi az Elnökség által rábízott és vállalt feladatokat

    25. Jogosult és köteles a Sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni

    Bizottságok

    26.A Közgyűlés -a-feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében bizottságokat hoz létre.A bizottságok tevékenységéért a bizottságok elnökei -a felelősek.

    fegyelmi bizottság

    27. Az Egyesület Fegyelmi Bizottsága 3 főből áll. A Fyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja a Sportegyesületi teljes jogú tagok köréből, a tagok indokolt esetben visszahívhatóak. A fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyekben első fokon eljáró szerv. A Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell minősíteni. Határozatképtelenség esetén, vagy ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül új tárgyalást kell kitűzni.

    28. A Fegyelmi Bizottság eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre:
    a) akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik;
    b)akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el;
    c)az eljárás alá vont sportoló, sportszakember közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont], hozzátartozó [ Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont]
    d)akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg;
    e) a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban a Fegyelmi Bizottság elnöke, tagja volt

    28.1 A Fegyelmi Bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (19.l pont.)
    28.2 A Fegyelmi Bizottsági tagi megbízás megszűnésre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (19.2 pont.)
    29. A Sportegyesület Fegyelmi Bizottságának működésére vonatkozó részletes szabályokat a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza, amelynek elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Fegyelmi ügyekben másodfokon az Elnökség jár el.

    30. A Fegyelmi Szabályzat határozza meg:
    – a Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét, működését
    – a Fegyelmi Bizottság Tagjainak összeférhetetlenségét,
    – a fegyelmi büntetések rendszerét (büntetés foganatosítása, eljárás lefolytatása nélkül kiszabható intézkedések alkalmazásának feltételei)
    – az eljárási szabályokat (eljárás megindítása, az erről szóló értesítés, a tárgyalás kitűzése, a tárgyalás lefolytatása, a bizonyítás, a jegyzőkönyvvezetés, a képviselet, a határozathozatal, az eljárás felfüggesztése, megszüntetése, a határozat közlése, a határidők számítása, az eljárás költségeinek viselése, határozatok végrehajtása
    – jogorvoslati lehetőségeket (fellebbezés előterjesztése , elbírálására a fellebbviteli bizottság eljárása)
    31. A Fegyelmi Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

    32. A Fegyelmi Bizottság működésére egyebekben a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény az irányadó.

    Számvizsgáló bizottság

    33. A Számvizsgáló bizottság feladatai:

    a) sportegyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata;
    b) a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése; e)a tagsági díj fizetésének ellenőrzése;
    d) a kötött szerződése, megállapodások végrehajtásának ellenőrzése;
    e) a bizottság éves munkaterv alapján végzi munkáját, a közgyűlés előtt, annak beszámolással tartozik;
    f) a bizottságnak nem lehet tagja az, aki a sportegyesület alkalmazásában áll, a vezetőség (elnökség) tagja, vagy a sportegyesületben gazdasági feladatokat lát el;
    g) a bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a sportegyesület Elnökét, illetve Elnökségét, szükség esetén a felügyelő szervezetét;
    h) a bizottság ellenőrzéseiről jegyzőkönyvet vesz fel, benne észrevételeit, megállapításit rögzíti.

    33.lA számvizsgáló bizottság nem minősül sem a Ptk, sem a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) szerinti felügyelő bizottságnak.

    33.2. [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei] Ptk. 382 §
    (1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy,

    egyéb gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevételei egyéb bevétel

    3. A Sportegyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
    a) alapcélhoz közvetlenül kapcsolódó költségek
    b) gazdasági, vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek

    4. A Sportegyesület bevételeit, költségeit, ráfordításait (kiadásait) a 2011. évi CLXXV. törvény
    20. § szerint részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

    5. A Sportegyesület az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

    6. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja december 31.

    7. A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felelnek.

    Adománygyűjtés

    8. A Sportegyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható

    9. A Sportegyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
    10. Sportegyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján történhet.
    11. A Sportegyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

    A Sportegyesület pénzeszközeinek felhasználása

    12. A Sportegyesület vezetése pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
    12.A. Kifizetések_az elnök önálló, vagy_két utalványozásra jogosult Elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
    13. A Sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Sporttv. 17. § b)] .
    14. A sportszervezet a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel minden olyan kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei, szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban, harmadik személynek okoznak.

    VI. fejezet

    VEGYES, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    1. A Sportegyesület megszűnésére a Sporttv. 17. §. (4}-(6) bekezdései az irányadók. A Sportegyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés egyhangúlag kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. A Sportegyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint felszámolással.

    2. Ha a sportegyesület feloszlással szűnik meg, vagy megszűnését megállapították, a Sportegyesület vagyonáról a Közgyűlésnek rendelkeznie kell. A vagyont a Közgyűlés által kiválasztott sportegyesület(ek) részére kell átadni.

    3. Az Alapszabály elválaszthatatlan Melléklete tartalmazza a jelenlegi tagok, nevét és lakcímét, valamint a vezető tisztségviselők nevét és lakcímét.

    Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013 évi V. tv. (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi 1. törvénynek rendelkezéseit kell alkalmazni. Andreas van den Aker mint az egyesület elnöke, a jelen alapszabály aláírásával igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

    Budapest, 2019. március 07.

 

Vélemény, hozzászólás?