A nyár folyamán „igazoltuk” Gula Dávid edzőnket, akivel az itt eltöltött időszakról beszélgettünk. Dávidnak roppant szimpatikus az egyénisége, így nem kérdés, hogy a játékosok, szülők és az edzői stáb is hamar befogadta.
Hogyan fogott meg az edzői szakma? Mikor döntötted el, hogy ezt szeretnéd hivatásodnak?
23 éves fejjel, 2014-ben. Kicsit későn, így utólag visszagondolva. Addig a pozsonyi Comenius Egyetemen hallgattam managementet, el is végeztem a BSC-t, de igazán sosem érdekelt ez a szakma. Annyiban azért nem bánom a dolgot, hogy az ott tanultakat tudom majd hasznosítani az edzősködés során, hiszen magasabb szinten jelentős szerepe van a managementnek is. Három év Pozsony után visszatértem szülőfalumba, a felvidéki Dunamocsra, és szabadidőmben egyik barátommal más jelentkező híján átvettük a helyi ifi- és kölyökcsapat irányítását. Nagyon tetszett az edzősködés, és úgy fél év után, edzésre gyalogolva egyszer csak feltettem magamnak a kérdést: el tudom ezt képzelni hivatásként? A válaszom igen volt, és mivel Pozsonyt már meguntam, egyértelmű lehetőségként Budapest merült fel, ahol szerencsét próbálhatok. Eddig bejött.
Hol foglalkoztál eddig gyerekekkel?
Dunamocson egy évig, majd 2015 szeptemberétől idén júniusig a Baráti Bőrlabdánál voltam. Rengeteget tanultam és fejlődtem itt, sokat köszönhetek a klubnak.
Milyen korosztályokkal foglakoztál és melyik áll hozzád a legközelebb?
Otthon, mivel kis falucskáról van szó kevés gyerekkel, vegyes korosztályokkal edzettünk. A Bőrlabdánál U7, U8 és U9 korosztályoknál voltam először másod-, majd vezetőedző. Mindegyik korosztályt nagyon szerettem, amivel eddig foglalkoztam, nem igazán tudok különbséget tenni köztük. Oké, legyenek az ovisok (U7), egyszerűen fantasztikusak.
Hogyan kerültél a Kelen SC-be? Melyik csapatoknál vagy jelenleg?
A Bőrlabdának nincsenek nagypályás csapatai, én pedig mindenképpen szerettem volna idővel nagypályán is edzősködni, így kollégák és barátok tanácsára megkerestem a Kelen SC elnökét, Andreast. Elhívott egy személyes beszélgetésre, onnan pedig már egyenes út vezetett a klubhoz. Hogy teljes legyen az örömöm, egyből nagypályás csapathoz kerültem másodedzőnek, Nándori Imre mellé az U15 Z-hez (2003-as korosztály), és ugyancsak vele visszük az U8 (2010-esek) Z csapatát is.
Hogy érzed magad nálunk?
Parádésan. Nem vagyok az a leggyorsabban beilleszkedő típus, de a vezetőség és az edzőkollégák is nagyon készségesek, és mindenki jól fogadott. Mint említettem, minden edzést Imivel tartunk, vagyis hétfőtől vasárnapig az ő üzeneteivel és e-mailjeivel kelek és fekszem. 😀
Másfél hónapja dolgozunk együtt, szerintem egyre jobb a közös munka, és jól kiegészítjük egymást.
Milyen céljaid vannak az edzői pályán?
Sir Alex Ferguson valahogy úgy fejezi be az önéletrajzi könyvét, hogy csak ambíció kérdése, ki milyen szintre szeretne elérni. Én hiszek neki, és tele vagyok ambícióval.
(Gula Dávid, szerk.: N.I.)
