A félév vége felé érkezve kérdeztük az U19-es MLSZ II. o. Közép A bajnokságban részt vevő Csapatának vezetőedzőjét, Dr. Molnár István Jenőt, mit vár a következő fordulótól, illetve bemutatja a korosztály sajátosságait.
– 10 ponttal van előttetek a Szolnok U19-es csapata. Van esély arra, hogy ezen a mérkőzésen faragjatok ebből a különbségből?
Közhelynek tűnhet, de amíg a labda gömbölyű, addig mindig van esély, főleg ha nem a III. kerület elleni utolsó 30 perc játékát mutatjuk a Szolnok ellen. Az idei szezonban már többször bizonyítottuk, hogy a tabellán elfoglalt hely illetve az eddig megszerzett pontok nem feltétlenül mutatják a csapatok közötti különbséget. A Budaörs listavezetőként fogadott bennünket, ehhez képest nagyon megszenvedett, hogy legyőzze csapatunkat, illetve a Goldball csapata is dobogó közeli helyezés birtokában fogadta gárdánkat, s csak a 86. percben, egy szöglet utáni kavarodást követően szenvedtünk vereséget, mindezt úgy, hogy a 65. percig vezettünk.
– Hogyan készültök erre az alkalomra?
A héten igyekszünk új impulzusokat adni a fiúknak, így a hétközi fordulók utáni hosszú kihagyást követően ismét lesz erőnléti edzésünk. A periodizációt tekintve is olyan szakaszba lépünk, amelyben a nagy létszámú játékok dominálnak, így megpróbáljuk a héten a játékra fektetni a hangsúlyt. A felállást és a játékosok szerepét is igyekszünk variálni, ezzel is színesítve a programot.
– Milyen célokat tűztetek ki az őszi idényre? Mit sikerült megvalósítani?
Alapvetően tudni kell, hogy a Kelen azon korosztályaiban, ahol megtehette, létrehozott egy Fehér és egy erősebb erőkből álló Zöld csapatot. Ez a korosztályunk esetében három évvel ezelőtt történt meg. A „zöldek” nagy része azóta már a BLSZ II-es felnőtt csapat keretét alkotják, kiváló eredménnyel, mi pedig kivívtuk a vezetőség azon elismerését, hogy alkalmasnak tartottak bennünket arra, hogy egy NB II-es bajnokságban megálljuk a helyünket. Ez nagy megtiszteltetés! A csapat rengeteget fejlődött az elmúlt három évben, amelyet az eredményeink nem minden esetben tükröznek, de a valós képhez hozzátartozik, hogy az előző két szezonban idősebb korosztályokban méretettünk meg, idén pedig egy nagyon erős bajnoksághoz csatlakozhattunk. A szezon előtt, nem ismerve a bajnokság csapatait helyezésben célt nem tűztünk ki, pontszámot nem véstünk kőbe, de persze mindannyian szeretnénk a középmezőnyhöz tartozni. Sajnos ez még távol van! A kézzelfogható célkitűzésünk az volt, hogy a rúgott és a kapott gólok száma minél közelebb legyen egymáshoz, amelyet egészen sokáig tartottunk is, az elmúlt időszakban azonban belefutottunk két nagyobb arányú vereségbe, amely ezt a képet kissé árnyaltabbá tette.
– Mi az, ami a Csapatod erénye? Mivel tudod motiválni ezt a korosztályt?
A csapat magjának akaratereje és a foci szeretete. Büszke vagyok arra is, hogy kollégámmal, Garamszegi Istvánnal egy olyan csapat edzői lehetünk, ahol az intelligencia és a tanulás rendkívül fontos. Több játékosunk jár különféle tanulmányi versenyekre, többen szereztek idén nyelvvizsgát, amely bizonyítja, hogy nem feltétlenül kell labdarúgóként rossz diáknak lenni. Ez természetesen megnehezíti a munkát, ügyelni kell a kényes egyensúlyra (edzés és tanulás), hiszen vannak játékosaink, akik a fentiek miatt egész hetet is kihagynak. Tapasztalatunk szerint sajnos nem lehet mindenkit ugyanúgy motiválni ebben a korban, személyre szabottan, mindenkinek a focival kapcsolatos sajátos céljait kell valahogy megragadni. Aki csak szeret focizni, ott azt kell elérni, hogy élvezhesse a játékot, az edzéseket, akik többet szeretnének kihozni magukból, őket igyekszünk a felnőtt futball irányába mozdítani. Ezt segíti elő a Kelen Tehetség Program, amelynek keretében legjobbjaink a felnőtt csapattal készülhetnek hetente egy alkalommal. Illetve azon törekvéseink is ezt a célt szolgálták, amikor a nyáron több, a Felnőtt II. által megvívott edzőmeccsen is pályára léphettek legjobbjaink, sőt, mi több, Kollár Márk már bajnokin is bemutatkozott a tabellát vezető Felnőtt II. csapatában.
– Egymás mérkőzéseit figyelemmel kísérve, milyen különbségeket látsz az U17 és az U19-es korosztályok között a kluboknál? Egyéni teljesítményben van különbség vagy inkább a csapat egészében?
Először is gratulálok az eddigi eredményeikhez! Amit eddig láttunk, az U-17-es csapat támadólag játszik, igyekeznek gyorsan az ellenfél kapuja elé jutni és ügyes játékosok alkotják a keretét, néhány kiváló tehetséget is felvonultatva.
Véleményem szerint a mi bajnokságunk kiegyensúlyozottabb, hisz a korból adódóan már nincsenek akkora fizikális és talán mentális különbségek sem, amik elősegíthetik a nagyarányú gólkülönbségű eredményeket. Látni kell azt is, hogy a mi egyesületünk 18-19 éves legjobb játékosai már a felnőtt csapatban szerepelnek, s az sem elhanyagolható tény, hogy az U-19 már valamennyi egyesület esetében a kaput jelenti a felnőtt csapathoz, s amikor olyan csapattal mérkőzünk, amelynek első csapata NB III-ban szerepel, ott más a motiváció hétről hétre a legidősebb utánpótlás csapatban is, ami nem feltétlenül igaz még az U-17-re.
(Dr. Molnár István Jenő, vezetőedző)
